Psalms 89:4-36

4Elengedted népednek álnokságát, elfedezted minden bűnüket. Szela. a 5Elhárítottad róluk minden búsulásod, elfordítottad haragod gerjedezését. b 6Hozz vissza bennünket szabadításunk Istene, és szüntesd meg ellenünk való bosszankodásodat! c 7Avagy mindörökké haragszol-é ránk? Nemzedékről nemzedékre tartod-é haragod? d 8Avagy nem elevenítesz-é meg minket ismét, hogy néped örvendezzen benned? e 9Mutasd meg nékünk Uram a te kegyelmedet, és a te szabadításodat adjad mi nékünk! f 10Hadd halljam meg: mit szól az Úr Isten! Kétségnélkül békességet szól az ő népének és kegyeltjeinek, hogy vissza ne térjenek a bolondságra. 11Bizonyára közel van az ő szabadítása az őt félőkhöz, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön. g 12Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást. h 13Hűség sarjad a földből, és igazság tekint alá az égből. i 14Az Úr is megadja a jót, és földünk is megtermi gyümölcsét. j 15Igazság jár előtte és követi őt az ő lépéseinek útján. k 16

Nagy nyomorúságban való könyörgés

17Dávid imádsága. Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én! l 18Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned. m 19Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon! 20Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet. n 21Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak. o 22Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát! p 23Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem. q 24Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz! r 25Eljőnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak előtted Uram, és dicsőítik a te nevedet. s 26Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz; csak te vagy Isten egyedül! t 27Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, és teljes szívvel féljem nevedet. u 28Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örökké! v 29Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból. w 30Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, a kik meg sem gondolnak téged. x 31De te Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú! y 32Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erődet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát! z 33Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyűlölőim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem. 34

Sion megdicsőítése a pogányok megtérése által

35Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. A szent hegyeken vetette meg az ő fundamentomát. aa 36Szereti az Úr Sionnak kapuit, jobban mint Jákóbnak minden hajlékát. ab
Copyright information for HunKar